Kösz! pályázati program az Új Európa Alapítvány kiírásában

Alapítvány

 

 

Örömmel fogadtuk a hírt, hogy a Ferences Rendi Autista Segítő Központ az Új Európa Alapítvány által kiírt Kösz! pályázati programon iskolai közösségi szolgálatra 100.000 forintot nyert el.

Az iskolai közösségi szolgálatra a helyi Máltai Kereskedelmi Szakközépiskola 11. évfolyamos diákjai jártak át az elmúlt közel egy év során, megismerkedtek az intézményünkben folyó munkával, a munkatársakkal és a gyermekkel. „A projekt a KÖSZ! Program támogatásával valósult meg.”

A diákok kézműves foglalkozások során háromféle tevékenységen vettek részt: homokképek készítése, viaszképek készítése paverpol technika alkalmazásával és eszközkészítés. Az autizmussal élő gyermekekkel közösen folytak ezek a terápiás foglalkozások a művészetterapeutánk vezetésével. A diákok rengeteg képet készítettek, melyekből volt, amiket haza is vihettek, illetve az iskola folyosóján megrendezett kiállításon meg is tekinthették nemcsak a saját, hanem a többi csoport munkáját is. A kézműves foglalkozásokon kívül számtalan feladatot készítettek az autizmussal élő gyermekek számára, melyeket ők a tanulásuk során használnak. Az eszközöket (tépőzár, lamináló fóliák, dekorvasaló, színes homok, paverpol készlet, viaszkréták, csillámkészlet) beszereztük a program megvalósulásához, ezeket használták a diákok a gyermekekkel együtt. Ez az intézmény életében óriási segítség, hiszen a tankönyveket, a munkafüzeteket az autizmussal élő gyermekekre kell adaptálnunk, és minden eszközt saját magunk készítünk el. Az eszközkészítések során megtanulták használni a lamináló gépet, azt, hogy hogyan kell a tépőzárakat a feladatokra ragasztani, megismerkedhettek különböző feladattípusokkal. A pályázat végén szinte minden diákkal személyesen beszéltük meg az őket ért élményeket.

 

Az egyes technikákról:

  • Viaszkép készítés és festés zenei háttérrel:

Egy nagyon egyszerű technika, ami mégis azonnali sikerélményhez vezeti a kép készítőjét. Viaszkréta, viaszvasaló, illetve speciális papír szükséges hozzá. Két diák a gyerekekkel együtt készíti ezeket a képeket, mely közben ismerkednek, beszélgetnek egymással, segítve ezzel az autizmussal élő gyermekek kommunikációs és szociális képességeit. A forró vasalóra rákenik a gyerekek a viaszt, az ráolvad, és így kenik rá a papírra az autizmussal élő gyermekek a közösségi szolgálatot teljesítő diákok segítségével. Fokozott figyelmet igényel a technika, a vasaló forró, és egy kép elkészítése után a vasaló aljáról le kell törölni a ráragadt maradék viaszt. Mindeközben különféle zenék adnak hangulatot a munkához. Az alkotásokat képkeretbe lehet helyezni.

  • Homokképek készítése és „paverpol” technikával szobrászkodás zenére:

A homokkép készítés leginkább az autizmussal élő gyermekek finommotorikás készségeit fejleszti. Öntapadós papírra ragasztunk egy formát, mely laminált papírból kerül kivágásra. Az autizmussal élő gyermek először a hátteret szórja be valamilyen színű homokkal, majd utána a forma lekerül és ezt másfajta színű homok fedi be. A technikánál a közösségi szolgálatot végző diákok a homok szórásánál tudnak sokat segíteni, a formákat el tudják készíteni, és mint az előző csoportnál, itt is a közösségi élmények a meghatározóak. A képeket szintén képkeretbe el lehet helyezni. A paverpol egy levegőre száradó speciális keményítő és ragasztó anyag, melyet textil, papír, szárazvirágok, selyem, bőr, gipsz, fa, kerámia, kő, fém, és egyéb természetes anyagra lehet felhordani adalékanyag hozzáadása nélkül. Gyors a száradási ideje, és ez is természetes anyagokból készült. Domborműveket, szobrokat, dekorációkat és egyéb művész tárgyakat ehet belőle készíteni. A közösségi szolgálatot végző diákok előkészítik az eszközöket, együtt kitalálják, hogy épp mit szeretnének készíteni, és segítik az autizmussal élők munkáját.

  • Feladatok készítése, speciális eszközök gyártása autizmussal élő gyermekek számára

Az autizmus nagyon speciális eszközöket igényel, ezek az eszközöket mi magunk szoktuk elkészíteni. Olyan eszközökről van szó, mely „útmutatót” ad arra a gyerekeknek, hogy egy feladatot hogyan kell elkészíteni, vagy hogyan kell felöltözni (milyen sorrendben), hogyan kell viselkedni (milyen szempontok alapján). Jellemző az autizmusra, hogy mindent vizuálisan kell számukra megjeleníteni. A közösségi szolgálatot végző diák megkapja az ehhez szükséges eszközöket, és a segítő minden mozzanatot megmutat számára, hogy hogyan kell használni, gyártani a specifikus feladatokat. Mindeközben bepillantást nyer ebbe a világba, meg tudja tapasztalni, hogy milyen lenne, ha nem tudna kommunikálni, és csak kártyákat használna beszéd helyett. Ez is egyfajta érzékenyítés.

 

Az egyik diák így fogalmazott:

„Amikor először felvetődött az ötlet, hogy a közösségi szolgálatot elvégezhetném az ASK-ban, nagyon örültem, mert azt gondoltam, hogy olyan embereket ismerhetek majd meg, akik igazán különlegesek. A kézműves programok során ismereteket szereztem az autizmusról, és megtapasztaltam, hogy minden gyermek más. Máshogy gondolkodik, máshogy reagál, érzékel. Az itt töltött idő alatt láttam, hogy a pedagógusok mennyire odaadóan foglalkoznak velük. Egyszer azt kérdeztem, hogy „Miért éri meg foglalkozni autizmussal élőkkel?” A válasz ennyi volt: „Miért éri meg egy törött lábú macskát ápolni? Mert ha eleget foglalkozol vele, olyan lesz, mintha soha semmi baj nem érte volna.”  Nagyon jó volt velük, és egy kicsit értük is dolgozni. Remélem, hogy még sok hasonló élményben lesz részem a jövőben.” (V. Eszter)